Gyilkostó mint település Románia egyik legszebb klimatikus üdülője a Békás-patak völgyében. Az üdülőtelep kiépülése 1926-tól vált erőteljesebbé.
A tó körül több villa épült. A hegyvidéki üdüllőtelep nevezetessége a Gyilkos-tó, Románia egyik legszebb tava, Székelyföld legismertebb és leglátogatottabb természeti ritkaságaihoz tartozik. A tó egyediségét a víz alá került fenyőerdő maradványai képezik.
A Gyilkos-tó a Nagyhagymás-hegycsoport szerves része. Kialakulása 1837-re (amely köztudottan nagyon csapadékos év volt) tehető, a mai területétől keletre emelkedő Gyilkoskő oldalából az agyagos lejtőtörmelék kellően megázva hegyomlásként zúdult alá és bőséges törmelékanyaga, kőfolyása elgátolta a Békási-patak vizét. Természetes elgátolású tó vagy torlasztó.
Mások a tó kialakulását az 1838 januári földrengéssel hozzák kapcsolatba. A hegyomlás után megindult a mészkőréteg aprozódása, amely nagy mennyiségű agyaggal keveredett. Ennek vízzáró hatásaként megszűnt a folyóvíz szivárgása és ezzel lassacskán kialakult a torlasztó.
Az egykori völgyet birtokló fenyőerdő maradványai, megkövesedett rönkjei, csonkjai ma is kiállnak a tó vizéből. A tó felülete szép időben visszatükrözi a partok vörös mészkőszikláit. A torlasztó véglegesen 1838 nyarára alakult ki.

Elhagyva a Gyilkos-tó környékét ereszkedünk alá a Békás völgyébe. Sokan Románia legszebb szurdokvölgyének tartják. Hegyipatakok, kisebb-nagyobb vízesések, meredek mészkőszírtek, barlangok díszítik a szurdokvölgyet.
A Békás-szoros a Keleti-Kárpátok legnagyobb és leglátványosabb mészkőben kialakult hasadékvölgye.
