Kézdivásárhely

Egy kis város(i)történet:

Kézdivásárhely a felső háromszéki medence központjában, kereskedelmi útvonal mentén fekszik, Brassótól 60 az Ojtozi szorostól 30 kilométerre. Feltételezik, hogy az ókorban egy Praetoria Augusta nevű római település volt itt.

A középkorban először 1407-ben jelenik meg Torjavására néven. Torját már 1334-ben említik a források és valószínű, hogy kezdetben ennek volt a vásáros helye. Mivel a kereskedők deszkabódékban tartották az árujukat „asserculi oppidum-nak” is nevezték. 1427-ben Luxemburgi Zsigmond városi rangra emelte a települést. Jogot kapott országos és heti vásárok tartására, felmentették a szék igazgatása alól, saját választott tisztviselői voltak.

Kézdivásárhely lakossága elsősorban kézművességgel, kereskedelemmel foglalkozott akárcsak a többi középkori város lakói. Azonban nem volt elhanyagolható a mezőgazdaság szerepe sem mivel a várost termékeny mezőgazdasági területek vették körül. A mesteremberek céhekbe tömörültek akárcsak Erdély más városaiban mint Kolozsvár, Brassó és Szeben. A kézművesség mellett fontos szerep jutott a szekerezésnek, fuvarozásnak. Nem csak a kézdivásárhelyiek termékeit hanem a brassóiakét is ők szállították az Ojtozi-szoroson át Moldvába.

Kézdivásárhely rendkívüli szerepet töltött be az 1848−1849-es háromszéki önvédelmi harc idején. Ez a város volt az önvédelem elindítója és központja. Gábor Áron az első két ágyuját Bodvajban öntötte de mivel az ellenség megszállta Erdővidéket tevékenységét Sepsiszentgyörgyön folytatta. Itt Kis János műhelyében felszerelték az első két ágyúját és még négyet öntöttek. Időközben kapcsolatba lépett Turóczi Mózessel, aki felajánlotta kézdivásárhelyi műhelyét és szakértelmét.

Látnivalók:

Városszerkezet

Ami a város arculatát illeti meg kell említenünk különleges települési formáját. A települést a céhes város, varga város elnevezések mellett udvarterek városának is nevezték és nevezik ma is. Az udvarterek sikátorszerű utcák, amelyek a főteret körbeveszik. Európában egyedüláló, napjainkban 72 udvartérrel számolhatunk.

Református- templom

Az egyházi építmények közül meg kell említenünk a református templomot, amely 1770 és 1782 között épült, addig a helyén egy XVII. századi fatemplom volt. 1834-ben leégett de négy év alatt sikerült újjá építeni. A barokk és neoklasszicista elemeket hordozó templom Erdély egyik legnagyobb református temploma, 1000 férőhelyes.

Szentháromság katolikus templom

A katolikus élet csak a XVII. században indul újra, akkor is csak a Kantában, amely Alsó-Volál néven előbb nem is tartozott a városhoz. A katolikus hit felvirágoztatója, apostola Nagy Mózes esztelneki ferences pap, aki Háromszék szellemi örökségének letéteményese. Nagy Mózes Esztelneken a ferences kolostor mellett iskolát alapított, amely a XVII. század végén gimnáziummá nõtte ki magát, ahol százával tanultak nem csak Felsõ-Háromszék ifjai, hanem messzi vidékről is özönlöttek ide a kulturális és szellemi élet központjába. 

Mivel az esztelneki iskola már szűknek bizonyult, Nagy Mózes 1696-ban a ma Kézdivásárhelyhez tartozó Kantafalván iskolát , kolostort és templomot épített, Szebelébi Bertalan püspöki helynök vezetésével plébániát szervezett.

Gábor Áron- szobor

Nagyvarjasi Oláh Sándor szobrászművész alkotása, amely eredetileg a nagyváradi hadapródiskola előkertjében 1943 június 27-én avatták fel.

Az 1960-as évek vége felé Kézdivásárhelyen Gábor Áron neve egyre inkább előtérbe került. Dr. Kovács Lajos a Kőrös-vidéki Múzeum zoológus főpreparátora Gábor Áron szobrát a múzeumban egy sarokban, a szemét között fedezte fel. A szobrot körülményes úton Nagyváradról Kézdivásárhelyre szállították és 1971 szeptember 8-án másodszor is felavatták a céhes város főterén levő park közepén. A nagyváradi Magyar Királyi Gábor Áron Honvéd Tűzérségi Hadapródiskola egykori kadétjai által alapított Gábor Áron Honvéd Tűzérségi Hadapródiskola Bajtársi Köre a szobor első avatásának 60. évfordulóján 2003 június 27-én háromnyelvű emléktáblát helyezett a talapzatra, hogy ki, mikor és kinek a megrendelésére készítette a szobrot. Tehát a szobrot 60 év alatt háromszor avatták fel.

Incze László Céhtörténeti Múzeum

A múzeum célja az egykori mesterségek bemutatása, a hátramaradt emlékanyag segítségével.  Az intézmény fontosnak tarja az 1848–49-es forradalom szellemiségének és emlékhelyeinek megőrzését. Viselettöténeti szempotból feladat a népviseletbe öltöztetett Zsuzsi és Andris babák gondozása és bemutatása.

A múzeum bejárata, jobbról a Gábor Áron által öntött ágyúk hiteles másolata

Vigadó Művelődési Ház

A Vigadó Művelődési Ház ad otthont a városi színháznak, az 1903–1904 között épült Vigadó épületét örökölte.

Székely katonanevelde

Az egyik legjelentősebb műemlék a Székely Katonanevelde. Empire stílusú épitmény, az intézetet 1823-ban nyitották meg a székely határőrség gyerekei számára, hogy császári (al)tiszteket neveljenek belőlük. 1850-ben megszünt. Ma általában nagy kaszárnyaként emlegetik megkülönböztetésül a Mária Terézia idején épült kaszárnyától. Napjainkban romos állapotban áll, nem tudni mi lesz a sorsa.

 Főbb események:

Kézdivásárhely, több helyszínen zajló rendezvénnyel emlékezik meg Március 15-ről. Többek között Turóczi Mózes ágyúöntő, Tuzson János őrnagy és Bem József tábornok mellszobránál, valamint az egykori Katonanevelde épületénél. Az esemény fő helyszíne a Gábor Áron szobor és az ezt körbevevő főtér. Itt a szomszédos falvak férfiui, sőt lányai lóra pattanva vonulnak körbe a város főterén a feldíszitett szekerek közt amelyeken énekelnek, táncolnak.

A város minden év agusztusi hónapának a végén megtartja az úgynevezett Őszi sokadalmat (városnapok), amely négy napig tart. Az eseményen reggeltől estig különböző programokon lehet részt venni: utcazene fesztiválon, kézművestermékek vásárán, bórkostolón különböző ismeretterjesztő-, színházi előadásokon, pityókafesztiválon és mégsorolhatnánk.

Az érdeklődők késő délután, este sem szoktak unatkozni, hiszen minden évben változatos koncertekre kerül sor. A fellépők sora igen sokrétegű, próbálva ezzel minden korosztályt magával ragadni, helyi és külföldi előadók egyaránt részt vesznek. Eddig fellépett már többek között az Omega, Magna Cum Laude, Tankcsapda, Edda Művek, Rúzsa Magdolna, Ákos, Intim Torna Illegál, Pokolgép, Bagossy Brothers Company, Magashegyi Underground, Napoleon Bulevard, Karthago, Csík Zenekar, Dancs Annamari és még sorolhatnánk. Az esemény utolsó napját, parádés tűzijátékkal zárja, amit a résztvevők többsége a város főteréről csodál meg.

Minden év júliusában sor kerül a Free Frogs nemzetközi  motorostalálkozóra, amelyen a számos belföldi résztvevő mellett érkeznek Magyarországról, Szerbiából, valamint Olaszországból is. Először 2000-ben szervezték meg, azóta egyre nagyobb népszűségnek örvend. A motorosok körbevonulnak a város főbb utcáin, ezzel lehetőséget adva járműveik megtekintésére. A felvonulást két napos buli követi Fortyogó-fűrdőn.